A határhoz ért
Sötétben csak fényt kért
Az ismeretlentől félt
Merre jársz most?
Még ül rajta az átok?
A hajnali hidegben fázok
Reszketek és csak rád várok
Jöjj hát értem és vigyél messze
Ahol vakon szállhatok az örök télben
Ahol végtelen és egy a törött eszme
Merre jársz most?
Kinek az életére kerül most pont?
Ember, ez lesz az utolsó sorod
A sorsodra rontott az eternális holt
Utad nyomában állnak
Rettegnek tőled
Utadat szegezem én is
De nem félek tőled
Az élők holtá válnak
A holtak táplákoznak belőled
A túlvilágon téged várnak